Ùgy elmondanám . . .

 Úgy elmondanám Neked, mi bánt,

hogy piritóst ettem

sajttal,

hozzá szőlőt szemeztem.

Úgy elmondanám hogy hideg a kávé

s reggel a villamos nem várt rám.

Emberek tülekedtek az utcán,

az újságos kenyeret majszolt,

kisgyerek bömbölt,

s esőben sirt a Duna.

Úgy elmondanám Neked, hogy fázom.

a nap nem süt, a hold nem jár,

a csillagok némák.

Úgy elmondanám amit láttam,

s olvastam.

Egy kiscicát az ablakban.

Öregembert sétáltató kutyát,

fürge mókust, amint visszanéz,

jön a globalizáció, korrupt a rendör,

és dolgozom,

szendvicset ma sem vittem.

Úgy elmondanám, hogy mi volt egykor,

hogy épül a ház, seprik az utcát.

Pudvás szagú kocsmák,

betér valaki olykor.

Cigiző házmestert és ráérő postást,

integető óvodást.

Elmondanám hogy sárgulnak a fák,

gesztenye pattog a járdán,

s fűben rigó sétál nagy árván.

Úgy elmondanám, csak Neked,

Neked mondanám:

hogy mennyire szeretlek!

2002. október. 02.